Műszaki diagnosztika

Mottó: Jól működő rendszereket sohasem szabad megbontani. (dr. Péczely György)

Az elmúlt időszakban műszaki diagnosztáink számos üzemben nagyon sok olyan hibát fedeztek fel, amelyek nagyjavítás-leállás után jellemzően elő szoktak fordulni. Hadd osszuk meg most a tapasztalainkat, hogy Ön ne a saját kárán tanuljon!

Az 1952-ben kötelezően bevezetett TMK-rendszert azóta már rengeteg bírálat, illetve kiegészítés érte. A modern felfogás szerint – melyet mi is alkalmazunk a Karbantartási Mixünkben – egyes elemekre valóban hasznos lehet az időszakos leállítás, míg másokra kifejezetten káros. Régen azonban azt hitték, hogy a legtöbb eszköznél annál nagyobb a tönkremenetel valószínűsége, minél idősebb, ezzel szemben ma már azt állítjuk, hogy a berendezés/alkatrész elöregedésével párhuzamosan nem vagy csak elenyészően növekszik a kiesések gyakorisága. [forrás: Moubray J.: Reliability-centred Maintenance, Butterworth Heinemann, Oxford, 1991)

1. ábra A nagyjavítás gyakran instabillá teszi az addig megbízhatóan működő egységet

Nowlan és Heap 1978-ban bemutatott tanulmánya feltárta, hogy a nagyjavítások csekély befolyással bírnak egy összetett szerkezet megbízhatóságára. Munkájukban megcáfolták azt a hiedelmet, hogy mindig összefügg a megbízhatóság és a futási idő. E korábban vakon hitt feltételezés vezetett ahhoz az elképzeléshez, miszerint ha egy eszközön nagyjavítást végzünk, akkor biztosan lecsökken a tönkremenetel valószínűsége. Ez a gyakorlatban szinte soha nem igazolódik be. Kivételes az, ha kimondottan korfüggő meghibásodással állunk szemben. E hit ahhoz a sajnálatos tévedéshez vezet, hogy ha nincs szoros bizonyság az összes létező korfüggő meghibásodási módról, akkor bölcs dolog az egységek időszakos nagyjavítása. Nem vesszük tudomásul a tényt, hogy ezek erősen megzavarják az addig stabil rendszereket. Nagyon valószínű, hogy a nagyjavítás a kezdeti hanyatlási szakaszba mozdítja el a berendezést, és olyan instabilitást okoz, amit épp el szerettek volna kerülni. Az 1. ábra ezt mutatja.

Az elmélet után lássuk a gyakorlatot! Szeretnénk néhány érdekes és tanulságos példát felsorolni a nagyjavítás után tapasztalt gyakori hibalehetőségek közül. Felsorolásunkkal nem törekszünk a teljességre, hiszen minden gép más és más. A különféle hibák közös jellemzője viszont, hogy a műszaki diagnosztika segítségével egyszerűen felderíthetők, még mielőtt nagy kiesést okoznának.

Például:

• Egy-egy alkatrész kimarad
  • Tipikus: Hiányzó csavarok
• Egy-egy folyamat kimarad
  • Tipikus: Kenés elmaradása. Kimosás, oldószeres tisztítás után a gépet újra kell kenni, ideértve a láncokat, görgőket, csapágyakat, csuklókat.
  • Csövek elégtelen bilincsezése
  • Meghúzatlan tengelykapcsoló-összekötő
  • Laza csavarok
  • Egyensúlyozatlan ventilátor járókerék
  • „Megbolondul” a PLC. Ha valamilyen felesleges berendezéselemet leszereltetünk, akkor annak elektromos kikötését kivétel nélkül az elektromos szakemberrel végeztessük, mert adott esetben a PLC programjából is ki kell venni a funkcióra vonatkozó sort, vagy átkötéssel, egyéb trükkel kell imitálni a funkció létezését, hogy a vezérlés ne kapjon hamis bemeneti jeleket, vagy ne várakozzon a már eltávolított funkcióra.
• Hibásan elvégzett műveletek
  • A burkolatlemezek rossz helyre történő visszaszerelése
  • Fordítva feltett műanyag tagos szállítószalag
  • Túl szorosra feszített hajtóláncok
  • Rossz tengelykapcsoló-beállítás
  • Téves bekötés
  • Rosszul beállított berendezés – pl. hidegen állítják be, de melegen kell működnie
  • Alkatrész sérülése
  • O-gyűrű apró sérülése miatt (bele kellett erőszakolni az alkatrészt) a vákuumkamra nem tartja a vákuumot
• Szennyeződés
  • A villamos szekrények belső részében a PLC-k, frekvenciaváltók, mágneskapcsolók elszennyeződése és kontakthibája. Okozhatja pl. a sűrített levegős tisztítás. Ezen részek tisztításához csakis porszívó és ecsetelés a megengedett!
  • A berendezések fotoérzékelőinek elszennyeződése. Érdemes ellenőrizni a karbantartás utolsó fázisában, mert ha kevésbé látható/hozzáférhető helyen levő érzékelő elé kerül egy parányi szennyeződés, akkor akár az egész gépet is lefoghatja.
• Nem megfelelő alkatrész beépítése
  • Méretben nem megfelelő ékszíjak felhelyezése
  • Más méretű alkatrész – pl. nem hajszálpontosan ugyanolyan típusú csapágy miatt egy precíz csiszológép hibásan működött
  • Nem megfelelő olaj
• És a sort folytathatnánk a végtelenségig…

A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg műszaki diagnosztáját! Rutinos diagnosztáink könnyedén felderítik az Ön üzemében előforduló hasonló hibákat és tanácsokat adnak az elkerülésükre. Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865). Bővebben itt