Cikksorozatunk 2. részében (amelynek első része itt olvasható) folytatjuk tovább a rezgésanalízis alapjainak ismertetését. Továbbra is hangsúlyozzuk:

Célunk nem pusztán elméleti információk közlése, hanem az, hogy megmutassuk Önnek, miért fontos a sokat hangoztatott ars poetica: Szüntessük meg a nyikorgást, hogy elkerüljük a robbanást!

A működő gépek által keltett rezgések lehetnek impulzusszerűek, melyek ütés, ütődés eredményeképpen jöhetnek létre. Másrészt lehetnek csúszási, siklási, áramlási és szerkezeti rezonancia eredetűek.

A gépek spektruma függ egyrészt a gép műszaki állapotától, másrészt a szerkezeti felépítésétől, a terhelés módjától és nagyságától.

A gépek rezgése üzemidejük során műszaki állapotuk függvényében változik. A rezgés erősségének változását az üzemidő függvényében mutatja be az alábbi kádgörbe:

 

1. ábra A rezgéserősség változása az üzemidő függvényében

A kádgörbe jól láthatóan 3 részre osztható. A kezdeti bejáratás után egy viszonylag hosszú, eseménymentes szakasz következik, az egyenletes elhasználódás szakasza, majd ezt követi a rohamos tönkremeneteli szakasz. Rendszeres rezgésméréssel minden berendezésnél nyomon lehet követni ezt az élettartam-görbét, illetve annak valamilyen formájú módosulását.

A (várható) hiba azonosítására a frekvenciaspektrum szolgál. A frekvenciaspektrumon a gép egy pontjának rezgését ábrázoljuk. A vízszintes tengelyen levő frekvencia függvényében láthatók a rezgésértékek (elmozdulás, sebesség vagy gyorsulás).

Ha csupán a gép eredő rezgéserősségét mérjük, akkor gyakran nem vesszük észre az egyes frekvenciákon jelentkező változásokat, mivel egyetlenegy ilyen csúcs nem változtatja meg jelentősen az átlagértéket. (2.ábra)

 

2. ábra Az átlagos rezgésérték kiugró csúcsok esetén

A hiba helyének pontos meghatározása érdekében az összetett rezgést elemezzük. A rezgéserősség-frekvenciagörbe felvétele ad hiteles képet a mért pont rezgéséről, melyen a korábbi felvételeket is figyelembe véve nyomon követhető egy-egy kiválasztott sávban a rezgéserősség változása.

A spektrumkép felvételének a hiba felismerésén túl a hiba azonosításában is döntő szerepe van.

Ha ismerjük az egyes alkatrészek elhasználódása következtében keletkező, illetve erősödő rezgések frekvenciáját, akkor már egyértelműen nyomon követhetjük és azonosíthatjuk az egyes hibákat kialakulásuk folyamatában. A rezgési spektrum alakja és az azon elhelyezkedő csúcsok helye és nagysága a gépre ás annak állapotára jellemző (3. ábra). Egyes irodalmak találóan a spektrumot a gép aláírásának nevezik.

Szükséges megismerkedni a referenciaspektrum fogalmával is. A referenciaspektrum jelentése:

 

3. ábra Egy általános rezgésspektrum

Rendszeres, hosszú időn át tartó mérések után ki lehet alakítani egy olyan burkológörbét, amelyet ha a spektrum bárhol átlép, az géphibára utal (4. ábra)

 

4. ábra Az alapspektrumhoz tartozó referenciaspektrum

Az egyes géprészek által keltett rezgések jelentős része nem számítható. Ezen rezgések a következőek: főleg csúszás, siklás, gördülés, áramlási eredetűek, és többé-kevésbé ebbe a kategóriába lehet sorolni a szerkezeti rezonanciákat is.

Az egyes hibaforrások felismerése és azonosítása több egyedi esettapasztalatot kíván. Ezen tapasztalatok megszerzése számos kudarcot hordoz magában, de ez az az eset, ahol tudomásul kell venni, hogy a negatív eredmény is értékelendő!


A rezgésméréssel kapcsolatos kérdéseiket műszaki diagnosztáink készséggel megválaszolják: Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865). Bővebben itt.

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium