Az ipari cégek karbantartása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment át. Ma már szinte minden vállalat követi a műszaki diagnosztikai divatot: vásároljunk műszert! Ha azonban elmélyedünk e korszerű módszerek alkalmazásában, akkor a kép már nem is olyan fényes. Mit tegyünk? – kérdeztük, Vincze János több évtizedes tapasztalattal rendelkező diagnoszta mérnököt.
Dísz, átok? Vagy a céljainkat segítő hatékony eszköz?
A mai korszerű diagnosztikák alapjainak kidolgozása sok évtizedes múltra tekint vissza. Sokáig a magas árak és a specializált szakértelem igénye akadályozta a legkorszerűbb megközelítések terjedését. Az elektronika, a célszámítógépek fejlődése, a gyártók (és kereskedők) számának sokasodása az árak folyamatos zuhanását okozta. Egyre könnyebbé vált az eszközök beszerzése és ezt csak fokozták bizonyos kereskedők felelőtlen, megalapozatlan ígéretei: „három napos képzéssel diagnosztát faragunk belőled”.
Az eszközök beszerzésre kerültek. A gyakran hiányos szaktudás és a RENDSZER, valamint az emberi erőforrás hiánya azonban oda vezetett, hogy a műszereket de facto nem használják. A többszáz berendezésből 8…20 egységet vonnak csupán rendszeres mérés alá vagy még annyit sem. Ugyanakkor a műszerek megléte egy-egy tulajdonosi, auditori bejáráson jól mutat.
Meglepő módon a diagnosztikai eszközök birtoklása átok is lehet. Miért? Mert a nem használt eszközök mindig magukban rejtik a veszélyt: egy vezető rákérdez, „miért a polcon felejtett porgyűjtőként működik csupán a sokmilliós műszer?”. Másrészt, ha felismerjük azt, hogy nagy szükség lenne a megbízható diagnosztizálás eredményeire, (és erre pénz kell) gyakran elutasító választ kapunk: „ott a saját műszered – használd azt”.
A vállalatok nagy részénél tehát komoly eszközpark halmozódott fel, mégsincs diagnosztikával segített karbantartás. Nem a használatba nem vett 10 milliós érték kihasználatlan ára, hanem a mérések nem elvégzéséből származó kiesések jelentik az igazi veszteséget.
A helyzet újragondolást igényel, de nem reménytelen.
Mit tehetünk?
A probléma tehát az, hogy van is műszaki diagnosztikánk, meg nincs is. Van a költségek és kockázatok szempontjából, de nincs a hasznosságot tekintve.
Szögezzük le tényként, hogy ez a helyzet nem vagy csak nagyon nehezen fogadható el, tehát érdemes változtatni.
Megkérdeztük Vincze János szakértőnket, aki szerint több megoldás is lehetséges:
- A saját diagnoszta „rendes” kiképzése. Ez legalább egyéves és gépparktól függően 800…1000 órás folyamat egy képzett, „profi diagnoszta” mentorálása mellett. Másik szakértőnk, dr. Péczely György a MOL (NKFV) algyői telephelyén kb. 2000 óra intenzív diagnosztikai tevékenység után, kialakuló és bekövetkező hibák szoros megfigyelése után tekintette magát diagnosztának és további 3-4 év elteltével erős szakembernek. Könnyen belátható, hogy ez az út tízmilliós nagyságrendű költség után adja az elvárt eredményt.
- Másik lehetőség nagy tömegben egyszerűbb, kisebb szakértelmet igénylő mérések és értékelések elvégzése. Ekkor az egyértelmű eredmények továbbelemzése nem szükséges. Kritikus és kérdéses eredmények esetén azonban érdemes a külső szakemberek bevonása. Itt tudni érdemes, hogy szakértő és szakértő között is jelentős a különbség, csakúgy, mint a díjazásuk.
Igény esetén a helyi diagnosztákat kiképezzük, a kérdéses esetekben az értékelő méréseket elvégezzük, és az elemzés eredményét átadjuk a Megrendelőnek. Tegye hatékonnyá a diagnosztikai tevékenységét!
.jpg)
Műszaki diagnosztáink készséggel felkeresik Önöket és segítenek a fenti szempontok végiggondolásában: Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865). Bővebben itt.