Műszaki diagnosztika

Az ipari cégek karbantartása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment át. Ma már szinte minden vállalat követi a műszaki diagnosztikai divatot: vásároljunk műszert! Ha azonban elmélyedünk e korszerű módszerek alkalmazásában, akkor a kép már nem is olyan fényes.  Mit tegyünk? – kérdeztük, Vincze János több évtizedes tapasztalattal rendelkező diagnoszta mérnököt.

Dísz, átok? Vagy a céljainkat segítő hatékony eszköz?

A mai korszerű diagnosztikák alapjainak kidolgozása sok évtizedes múltra tekint vissza. Sokáig a magas árak és a specializált szakértelem igénye akadályozta a legkorszerűbb megközelítések terjedését. Az elektronika, a célszámítógépek fejlődése, a gyártók (és kereskedők) számának sokasodása az árak folyamatos zuhanását okozta. Egyre könnyebbé vált az eszközök beszerzése és ezt csak fokozták bizonyos kereskedők felelőtlen, megalapozatlan ígéretei: „három napos képzéssel diagnosztát faragunk belőled”.

Az eszközök beszerzésre kerültek. A gyakran hiányos szaktudás és a RENDSZER, valamint az emberi erőforrás hiánya azonban oda vezetett, hogy a műszereket de facto nem használják.  A többszáz berendezésből 8…20 egységet vonnak csupán rendszeres mérés alá vagy még annyit sem. Ugyanakkor a műszerek megléte egy-egy tulajdonosi, auditori bejáráson jól mutat.

Meglepő módon a diagnosztikai eszközök birtoklása átok is lehet. Miért? Mert a nem használt eszközök mindig magukban rejtik a veszélyt: egy vezető rákérdez, „miért a polcon felejtett porgyűjtőként működik csupán a sokmilliós műszer?”. Másrészt, ha felismerjük azt, hogy nagy szükség lenne a megbízható diagnosztizálás eredményeire, (és erre pénz kell) gyakran elutasító választ kapunk: „ott a saját műszered – használd azt”.

A vállalatok nagy részénél tehát komoly eszközpark halmozódott fel, mégsincs diagnosztikával segített karbantartás. Nem a használatba nem vett 10 milliós érték kihasználatlan ára, hanem a mérések nem elvégzéséből származó kiesések jelentik az igazi veszteséget.   

A helyzet újragondolást igényel, de nem reménytelen.

Mit tehetünk?

A probléma tehát az, hogy van is műszaki diagnosztikánk, meg nincs is. Van a költségek és kockázatok szempontjából, de nincs a hasznosságot tekintve.

Szögezzük le tényként, hogy ez a helyzet nem vagy csak nagyon nehezen fogadható el, tehát érdemes változtatni.

Megkérdeztük Vincze János szakértőnket, aki szerint több megoldás is lehetséges:

1. A saját diagnoszta „rendes” kiképzése. Ez legalább egyéves és gépparktól függően 800…1000 órás folyamat egy képzett, „profi diagnoszta” mentorálása mellett. Másik szakértőnk, dr. Péczely György a MOL (NKFV) algyői telephelyén kb. 2000 óra intenzív diagnosztikai tevékenység után, kialakuló és bekövetkező hibák szoros megfigyelése után tekintette magát diagnosztának és további 3-4 év elteltével erős szakembernek. Könnyen belátható, hogy ez az út tízmilliós nagyságrendű költség után adja az elvárt eredményt.
2. Másik lehetőség nagy tömegben egyszerűbb, kisebb szakértelmet igénylő mérések és értékelések elvégzése. Ekkor az egyértelmű eredmények továbbelemzése nem szükséges. Kritikus és kérdéses eredmények esetén azonban érdemes a külső szakemberek bevonása. Itt tudni érdemes, hogy szakértő és szakértő között is jelentős a különbség, csakúgy, mint a díjazásuk.

Igény esetén a helyi diagnosztákat kiképezzük, a kérdéses esetekben az értékelő méréseket elvégezzük, és az elemzés eredményét átadjuk a Megrendelőnek. Tegye hatékonnyá a diagnosztikai tevékenységét!

Műszaki diagnosztáink készséggel felkeresik Önöket és segítenek a fenti szempontok végiggondolásában: Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865). Bővebben itt.