Cégünk harminc éve támogatja az ipari karbantartást műszeres gépállapot-vizsgálati szolgáltatásaival. E hosszú idő alatt nemcsak spektrumok milliói (nem tévedés!) kerültek a szemünk elé, látnunk kellett azt is, hogyan lendül fel, majd hanyatlik a diagnosztika alkalmazása a magyar iparvállalatok körében.

Több rendezvényen, konferencián beszélgetve a témáról azt látjuk, ma az egész diszciplína (a gépállapot vizsgálat tudománya) rosszul kezelt az eredményeket felhasználni kívánók, vagyis a „megrendelők” körében.  Legyen szó akár külső, akár belső szolgáltatásról, a megrendelőn nagyon sok múlik…

Éppen ezért segítséget szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik működtetnek állapotvizsgálati programot, de sejtenek benne még rejtett tartalékokat, valamint azoknak, akik érzik, hogy van a diagnosztikában lehetőség, de a kudarcokról szóló hírek megingatták az alkalmazásba vetett hitüket. Felsoroljuk azt a tizenkét legalapvetőbb hibát, amely az állapotvizsgálati munka eredményeit, létjogosultságát veszélyeztetheti, vagy súlyosabb esetben a rosszul használt technika a berendezések megbízhatóságát rombolhatja. Természetesen még hibák tucatjait tudnánk itt sorolni, de azokra szorítkozunk, amelyekkel legtöbbször találkoztunk.

Az első problémakör az adatgyűjtést végző szakmai felkészültségének hiánya

machinery vib analysisÁltalános jelenség, hogy a berendezés/gépelem hibáját (hibás elemet, rossz állapotot) csak későn, az állapotromlás előrehaladtával tudják azonosítani (1), amikor az már érzékszervekkel is észlelhető, vagy a berendezés minőségképességében tetten érhető.

Másik gyakori gond (élesen nem határolható el az előzőtől), hogy a használni kívánt diagnosztikai műszer beállításait nem tudják helyesen elvégezni. Ennek következtében természetes, hogy nem is nyernek majd értékelhető/megbízható adatokat a mérés során. Ezzel két komoly probléma adódik:

Nem sikerül értékelhető adatokat gyűjteni, és az elemzés során kiderül, hogy nem derül ki semmi… Azaz nem vonható le semmilyen egyértelmű következtetés a nyert adatokból (2), így nyilvánvalóan felelős döntést sem lehet hozni a „feltárt állapot” alapján.

Rosszabb a helyzet, ha az adatok látszólag értékelhetők, de valójában mégsem informatívak, nem a valóságot tükrözik. (például: ha az ember vesz egy digitális fényképezőgépet, amin rengeteg beállítási lehetőség van, és elszúrja a beállítást, könnyen lehet, hogy rossz képet készít. Mondjuk relatíve sötétben, vaku nélkül fényképez. Ott rögvest nyilvánvalóvá válik, hogy a beállítások rosszak! A gépállapot vizsgálatok, pl. rezgésvizsgálat esetében ez nem ilyen nyilvánvaló.) Ilyenkor aztán vagy nem jelez az elemzést végző technikus, amikor pedig kellene kongatni a vészharangot a gépállapot miatt, vagy épp hogy „farkast kiállt”… Egyik eset sem viszi jó hírét a diagnosztikának a cégen belül… 

Hogyan lehet elszúrni az adatgyűjtést? A túl kevés mérési pont (3) kevés információval szolgál, a túl sok (4) viszi az erőforrást, a pénzt, és (mint egy mechanikai probléma esetén a túlhatározottság) zavart is kelthet a túlzóan sok információ. Ha helyes a mérési pontok kiosztása, még mindig elszúrhatja a technikus, hiszen ha nem pontosan ugyanoda teszi az érzékelőt (5) a mérések során, fals adatokat fog gyűjteni. Ugyanígy a rögzítés módján (6) is nagyon sok múlik (két tappancsos, vagy síkfelületű mágneses, csavaros, vagy rászorításos), de az sem mindegy, milyen mérési körülmények között dolgozik, milyen gépen kell mérést végeznie, ahhoz milyen érzékelő típust választ (7) (fordulatszám tartománya, érzékenység, működési elve… stb.).

A gépállapot értékelés egyik kulcsmomentuma a trendképzés, mert ez adja azt a képességet, amire oly nagyon vágyunk az üzemeltetés/karbantartás kapcsán, az előrelátást. Ha azonban az adatgyűjtés során a vizsgált berendezést nem ugyanolyan terhelésviszonyokkal, (nem ugyanolyan fordulatszámon, sebességgel, szelepállással… stb.), vagyis nem ugyanolyan körülmények között működtetjük (8), az összehasonlításra alkalmatlan adathalmazt teszünk az elemző asztalára/képernyőjére.

A második problémakör az elemzés folyamata és eredményei köré csoportosítható

Feltételezve, hogy a műszer beállítások helyesek és az adatgyűjtés során nem követnek el hibát a technikusok, azaz elképzelve, hogy helyes adatok birtokában foghat neki az elemzésnek a szakember, vajon milyen formában adja közre megállapításait? Egyszerűen csak adjon egy vészjelzést, vagy részletes, szakzsargonban íródott leírással adja közre észrevételeit? Lényeges, hogy ki kapja ezt a jelentést, és mihez kezd vele! Fontos, hogy az ő nyelvén íródjon! (9)

Az is lényeges továbbá, hogy tisztában legyen minden érintett a cégnél a módszer gazdasági hasznával. Forintosítja valaki, hogy egy időben észlelt csapágyhiba, mennyivel kerül kevesebbe a cégnek, mint egy utolsó pillanatbeli észlelés, vagy az adott gép váratlan leállása? (10) Pedig lehetne, kellene erről folyamatosan informálni az érintettek széles körét.

A hibajelzést követően megbizonyosodik-e valaki (első sorban az elemző) arról, hogy az állítások helyénvalóak voltak-e? Követi-e valaki azt, hogy az adott hibajelzések milyen arányban igazolódnak be (vagy maradnak el, amikor pedig kellene jelezni)? Más szóval monitorozzák-e a diagnosztikai találati arányt? (11) Indulnak-e ilyen esetekben gyökérok feltáró, a diagnosztikai képességeket fejlesztő tevékenységek? (12/a)

Ha az adatgyűjtés, az elemzés és az eredmények is helyesek, valamint a korrektív karbantartás is jó minőségben megtörténik, akkor vajon indulnak-e helyesbítő intézkedések, amelyek a hiba újbóli előfordulásának kockázatát csökkentik? (12/b)

Ezek a – valójában eléggé banális - hibák kiküszöbölhetők, ha rendszeresen felülvizsgáljuk, vagy külső szakértővel felülvizsgáltatjuk diagnosztikai programunkat. Sőt! Ha szakértő bevonásával építjük fel azt, nem is kell majd kiküszöbölni, hiszen el sem fogjuk követni őket! Az állapotvizsgálati tevékenység pedig a vállalatnál a megbízhatóság motorjává válhat!

Ha Ön nem akar bizonytalanságok között üzemelni, de eddig még nem mert támaszkodni a műszaki diagnosztika segítségére, hívja az A.A. Stádium Kft. szakmérnökeit! Mi 30 éves tapasztalattal, egyértelmű értékítéletet adunk egy-egy vizsgált berendezésről, nemcsak szabványos formában, de közérthetően, az üzemeltetési/karbantartási döntésekbe azonnal beépíthető módon.

Megbízható, használható információ gépe állapotáról Önnek, érthetően!

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium