Hogyan függ össze a tengelybeállítás az olaj minőségével???!!!

A kenés a gépnél éppolyan fontossággal bír, mint a vérkeringés az embernél. Megfelelő kenés híján képtelenség a berendezés megbízhatóságát biztosítani. Nagyon fontos a kenési rendszer tisztán, szárazon és hidegen tartása.tengelykapcsolat beállítás

Az Arrhenius-egyenlet szerint az olaj minden 10 fokos hőmérsékletemelkedése felére csökkenti annak élettartamát. Ha a kenőanyag túlmelegszik, akkor olyan kellemetlen következményekkel kell számolnunk, mint pl. öregedés, oxidáció, lakkfilmbevonat keletkezése, veszélyek, korrózió, illetve muszáj lesz túl gyakran olajat cserélnünk. Mindezek erősen csökkentik a berendezés megbízhatóságát, és ráadásul emelik a költségeket.

A megfelelő tengelybeállítás egyik áldásos "mellék-hatása" az alacsonyabb üzemelési hőmérséklet. Eredményeképpen csökken a kenőanyag üzemelési hőmérséklete a berendezésben. A berendezés megbízhatósága érdekében szükséges többek között a megfelelő tengelybeállítás elvégzése is. A kenési program akkor lesz sikeres, ha törekszünk arra, hogy mindenképpen a megfelelő tengelybeállítási határok között üzemeljen a gép. Ha így teszünk, akkor "hidegen" tarthatjuk a gépet, ezúton is vigyázva a berendezés vérkeringésére.

Diagnoszta mérnökeink gyorsan és szakszerűen elvégzik az Ön berendezéseinek tengelybeállítását: Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865).
Elérhetőségeink bővebben: www.aastadium.hu/elerhetosegeink

 

Tanuljon a más kárából!

Minden rezgésdiagnoszta, még mi magunk is sajna néha elkövetünk olyan hibákat, amelyektől utólag égnek áll a hajunk... Most szeretnénk néhány tanulságos példát közreadni:

  • NEM működő gépen rezgést mérni…
  • Stroboszkópot félreolvasni a fordulatszám felvételekor…
  • Rosszul felvenni a 2x Line frekvenciát a 2x-es fordulatszámnál…
  • A motor FMAX-jának túl alacsonyra állítása az RBPF méréséhez…
  • A GMF félreértelmezése, amikor a fogaskerék fogszáma ismeretlen…
  • Golyóscsapágy túlkenése…
  • A többirányú mérés REB-en elmarad…
  • Zavaró körülmények elterelik a diagnoszta figyelmét, és emiatt rosszul végzi a mérést - lássuk be, ez nemcsak a diagnosztákkal fordul elő…

Ha Önök tanulnak a mi hibánkból, és legközelebb odafigyelnek ezekre a kis hibalehetőségekre, akkor sok bosszúságot takaríthatnak meg. Sok szerencsét!

Megspórolja, vagy hagyja elfolyni?

A műszaki diagnosztika segítségével kitolható a nagyjavítások időköze. Milliókat spórolhat!

Diagnoszta munkatársaink hosszú éveken keresztül folytattak rezgésvizsgálatokat egy bizonyos iparvállalatnál tíz egymás mellett üzemelő, közel azonosan terhelt szivattyún. Az 1.600 kW-os villamos motorral hajtott berendezések nagyjavítási ciklusát a gyártók 10.000 órában határozták meg. A diagnosztikával felügyelt berendezések nagyjavítását végül a mérési eredmények határozták meg: átlagosan 14.000 óra üzem után következett be a tartalmában az előírtnál lényegesen kisebb terjedelmű nagyjavítás (tehát 4.000 órát eleve nyert a cég!). A két beavatkozás közötti legrövidebb idő közel 7.000, a leghosszabb közel 19.000 óra volt. Mindössze három szivattyún kellett a gyárilag megadott üzemóra előtt nagyjavítást végezni. Ennél a három gépnél viszont a 10.000 óra kivárása súlyos géphibával járt volna!

A csapágy hangja

A csapágyak rezegnek és zajt keltenek. Gyakran nehéz megállapítani, hogy a zaj csapágyhibából, vagy a kenés hiányából fakad, ugyanis mindkettőt fém fémmel való találkozása okozza. Mindkét esetben kenőanyag hozzáadásával a csapágy hangja csökken, a különbség annyi, hogy a rossz csapágy esetén a zaj rövid időn belül visszatér.

A csapágyak zsírzásakor érdemes feljegyezni, hogy melyek voltak a kenés előtt hangosabbak az elvárttól, majd néhány óra múlva, vagy másnap újra ellenőrizni ezeket a csapágyakat. Ha a zaj visszatért, nagy valószínűséggel csak a csere orvosolja a problémát.

Ne feledjük azonban, hogy az érzékszervi diagnosztika, noha nélkülözhetetlen a karbantartás folyamán, nem helyettesíti a profi eszközökkel, nagy tapasztalattal és tudással végzett műszeres diagnosztikát. Egy jól felállított, rendszeresen ütemezett rezgésdiagnosztikai program segít megelőzni a gyakran milliós tételeket jelentő állásidőt, amit akár egyetlen figyelmen kívül hagyott csapágy is okozhat.

 

Termográfiás adatok kezelése

A termográfia alkalmazásával elérhető haszon a begyűjtött minőségi adatok mennyiségével arányban növekszik. Ámde nem olyan egyszerű a termokamerával begyűjteni illetve trendelni az adatokat! Mindenképpen következetesnek kell lenni az alábbiakban:

  • Mérési pontok
  • Mérés szöge
  • A célponttól való távolság
  • Visszavert hőmérsékletek
  • A kamera kalibrációja
  • Változó elektromos terhelések 

E célok eléréséhez nyújtunk most néhány tippet:

  • A standard munkautasítások előírják a megfelelő terhelést és kalibrációt a termográfiai vizsgálatot megelőzően, és betanítják a termográfust a vizsgálat elvégzésére.
  • Továbbá az infravörös ablakok segítenek abban, hogy a méréseket minden alkalommal ugyanolyan szögből, pozícióból, távolságból végezzük.
  • Ha emissziós ragasztószalagot vagy címkéket használunk, elkerülhetjük azt, hogy a visszavert hőmérsékletek befolyásolják a pontosságot.

 

Vákuumszivárgások felderítése

A szivárgásvizsgálatot általában és a leggyakrabban pozitív nyomású szivárgások felderítésére használjuk. A negatív nyomású, azaz vákuumszivárgások felderítése kevésbé általános, viszont jóval izgalmasabb feladat. Hogy miért? Az ultrahangos szivárgásvizsgálat a szivárgási helyen megjelenő turbulencián alapul. Minél inkább turbulens egy áramlás, annál könnyebb detektálni. A pozitív nyomású szivárgásoknál a turbulens áramlás hangja a nyíláson kifelé halad, tehát az ultrahangos érzékelő irányába.

Ezzel szemben a negatív nyomású szivárgásoknál a turbulens áramlás nagy része befelé áramlik a csőbe, berendezésbe, tehát az érzékelőtől ellentétes irányba. A lyuk környékén csak egy kis turbulencia érzékelhető. Így tehát a vákuumszivárgások felderítése nagy türelmet és kitartást igényel a diagnoszta részéről, hiszen centiről centire végig kell böngésznie a lehetséges szivárgási területet. A vákuumszivárgási helyek kinyomozása egy másfajta gondolkodást igényel: míg a józan paraszti ész azt mondaná, hogy a levegőben kell pásztázni a műszerrel, ezúttal kivételesen a szerkezetet kell tüzetesen megvizsgálni. A szivárgásvizsgáló műszerünk tapintószondájának segítségével tapogassuk végig a gyanús területeket. Ahol a vákuum beszívja a turbulens áramlást, sistergő hangot lehet hallani a fémen keresztül.

Jusson eszébe a csöpögő csap esete: sok kicsi sokra megy! Ne engedje elfolyni a pénzt!

Diagnoszta mérnökeink gyorsan és szakszerűen elvégzik az Ön berendezéseinek szivárgásvizsgálatát:

Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865)

Minden szivárog, csak idő kérdése…

Gyakran hangsúlyozzuk, hogy egy gyárban a sűrített levegő a legdrágább eszköz. Éppen ezért ha figyelmet fordítunk a sűrített levegő felhasználására, és gondosan megkeressük a szivárgási pontokat - és persze meg is javítjuk - , hamar busásan megtérül a befektetett munkánk. Hadd adjunk közre néhány friss számadatot!

  • Az USA energiaügyi hivatala nemrég kijelentette, hogy felmérésük szerint a megtermelt sűrített levegő 1/3-a kárba vész, megszökik, ezzel több milliárd dollárnyi veszteséget okozva. Továbbá a sűrített levegő veszteség az ökológiai lábnyomot is jelentősen növeli.
  • Egy nagyobb üzemben egy amerikai diagnoszta tapasztalatai szerint 1-2 millió forint értékű sűrített levegő szivárog el naponta! Ha ez ember megfogja ezeket a szivárgási helyeket, még az is előfordulhat, hogy egy kompresszorral kevesebbre lesz szükség.

szivárgásvizsgálat

Egy közkeletű mondás szerint „minden szivárog, csak idő kérdése”. Fontos, hogy minél előbb megszüntessük a kis szivárgásokat is, mielőtt nagy problémát okoznának. Jusson eszébe a csöpögő csap esete: sok kicsi sokra megy! Ne engedje elfolyni a pénzt!

Diagnoszta mérnökeink gyorsan és szakszerűen elvégzik az Ön berendezéseinek szivárgásvizsgálatát:

Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865).
Elérhetőségeink bővebben: www.aastadium.hu/elerhetosegeink

 

Ismétlés a műszaki diagnosztikai tudás anyja

A műszaki diagnosztikában az ismételhetőség és a trendelés a siker fő kulcstényezői. Ezenfelül az adatelemzési folyamatot is egy jól bejáratott procedúra szerint kell elvégeznünk.

Az állapotvizsgálatot sokan összekeverik a gépek hibakereső vizsgálatával. Emiatt a gépeket minden alkalommal más módszerrel ellenőrzik, és sok időt töltenek az adatok elemezgetésével. Ilyenkor a trendelés nem hoz semmi hasznot. Ha a diagnoszta alaposan megtervezi a vizsgálati programot és standard vizsgálati módszereket alkalmaz, a trendelésből nagyon hasznos információkat fog kinyerni. Létezik olyan igen egyszerű, vizuális adatelemző módszer, amelyben az új adatokat szimplán össze kell vetni az alapvonallal, és az eltéréseket kell csak figyelni. Ez az adatelemzési folyamat még nagyrészt automatizálható is, ha jó folyamatokat alkalmazunk. Egy jól megalkotott vizsgálati programban a diagnoszta az elemzéseket jól meghatározott módon végzi, minden egyes alkalommal ugyanazon lépéseket következetesen ugyanúgy végrehajtva. Ugyanezt a megközelítést alkalmazza az adatok és a riasztási szintek ábrázolására, illetve a géphibák keresésére és a megtalált hibák jelentésére vonatkozólag.

 

Műszaki diagnosztika: csak a „fontos” berendezésekre?


Vajon Önök mely berendezéseiket vetik alá műszaki diagnosztikai ellenőrzésnek? Csak a nagyokat, a drágákat, a fontosakat? Ezzel kapcsolatban hadd osszak meg Önökkel egy történetet.

Egy diagnoszta mérnök egy termelőüzemben termovíziós vizsgálatokat végzett berendezéseken, kapcsolótáblákon. Amikor egy jelentéktelennek tűnő kapcsolópanel előtt haladt el, kísérője megjegyezte, hogy ezt nem kellene megvizsgálni, legfeljebb akkor, ha a fontos gépek után még marad idő. Egy belső sugallat hatására a diagnoszta mégis „beélesítette” kameráját, és máris láthatóvá vált a mellékelt képen ábrázolt komoly hiba: egy kismegszakító túlmelegedése. Miután erre a diagnoszta felhívta a figyelmet, a kísérője külön kérte, hogy mind a tizenkilenc ehhez hasonló kapcsolópanelt vizsgálják meg. E panelek a termelő gépsor végén üzemelő gépegységek működtetésért voltak felelősek. Ha egy ilyen panel bemondta volna az unalmast, a sor végén levő egységek leálltak volna, ami teljesen leállította volna a termelést! Miután a többi ugyanilyen panelt is megvizsgálta a diagnoszta, két újabb hibát derített fel. Nos elég fontosak voltak ezek a panelek?

Létezik egy egyszerű és hathatós módszer annak eldöntésére, hogy mely berendezést milyen elv szerint tartsuk karban, az ERCM – Egyszerűsített RCM-elemzés. Már több hazai iparvállalat – a segítségünkkel – elvégezte eszközparkjának ERCM elemzését és karbantartását eszerint építette fel, és az új rendszert azóta is elégedetten használja. Csökkentek a költségei és jelentősen nőtt a műszaki rendelkezésreállás. Mind ebben, mind a műszaki diagnosztikai vizsgálatok kivitelezésében készséggel segítünk Önnek.

Elérhetőségeink: www.aastadium.hu/elerhetosegeink

 

Hogyan indítsuk el a rezgésvizsgálati programot?

Ügyfeleink gyakran kérnek személyre szabott tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy milyen lépések szükségesek a műszaki diagnosztikai program elindításához. Hadd adjunk most közre néhány javaslatot, amely az Ön munkáját is segítheti!

Partnereinket számos ok készteti (kényszeríti) arra, hogy a műszaki diagnosztika bevezetése mellett döntsenek. Előfordul, hogy a vezető egy konferencián, képzésen kap kedvet ehhez a lehetőséghez, más esetben egy komoly géptörés adja a kezdő löketet. A szándék mindenképpen dicséretes, de a megvalósítást nehezíti, hogy gyakran elmarad a megfelelő képzés és tervezés.

Az első gyakorlati lépés a megfelelő műszer megvásárlása, vagy a műszaki diagnosztikai szolgáltató kiválasztása. Eztán jön csak nagy kihívás a diagnoszta számára!

Először is alaposan ki kell ismernie az üzemben található gépeket. Elvileg mindegyik gép potenciális bajkeverő lehet. De szerencsére a rezgés, elektromos tulajdonságok, hőmérséklet, és kenési tulajdonságok révén lehet a gépek "gondolataiban" olvasni. Aki ért a gépek nyelvén, szinte mágikus dolgokra képes, míg aki nem érti ezt a nyelvet, egy halom információt veszni hagy.

A diagnoszta másik nehézsége, hogy olykor emberi ellenállással is szembesülnie kell az üzemi dolgozók részéről. Ennek oka gyakran az, hogy a kollégák nem ismerik a korszerű diagnosztika lehetőségeit, s ezért kishitűek. Ennek kifejtésébe most nem bonyolódnánk bele.

A harmadik kulcsszereplő pedig a vezető. A vezető ugyan jót akar, de talán nemigen érti, milyen eredményeket lehet elérni a műszaki diagnosztika helyes alkalmazásával. Talán éppen azt várja, hogy a váratlan állásidő holnaptól hipp-hopp nullára vált. Ez azonban igen nagy terhet ró a műszaki diagnosztára. Hogyan lehet ezen segíteni? Szerintünk kézenfekvő a megoldás: meg kell érteni a hibamódokat, reális elvárásokat kell támasztani a diagnosztikával szemben, tervet kell készíteni és azt követni. És folyamatos képzésekre, információáramlásra van szükség.

Diagnoszta mérnökeink készséggel felülvizsgálják az Ön üzemét is, és testre szabott diagnosztikai tervet készítenek Önnek. Vincze János (20/958-7848) és Seyler Lajos (20/9732-865). 

 

Ventilátor rezgésmérése

Amikor egy ventilátor rezgésszintjét mérjük, nézzük meg az amplitúdót a lapátfrekvencián. Az áramlásszabályzó beállítása megváltoztatja ezeket az amplitúdókat. Az áramlásszabályzó beállításának egyszerű módosításával a rezgés drámaian lecsökkenthető vagy növelhető.

 

Indokoljuk meg, miért van szükség rezgésvizsgálatra

A rezgésvizsgálatok hasznát Ön úgy tudná legjobban prezentálni a főnökének, hogy rendszeres jelentéseket készít a berendezések műszaki állapotáról. Nyomtasson statisztikát arról, hogy a rezgési értékeket tekintve hány berendezés esik tűréshatáron belül illetve kívül. Ez a lista kevésbé látványos, mint a „rossz” gépek listája, de hatalmas előnye, hogy a problémát még csírájában megmutatja, még mielőtt a hiba bekövetkezne. A kissé rossz gépekre aztán megfelelően megszervezhetik előre a javítást, megelőzve ezzel a nagy veszteséggel járó váratlan kiesést. 

 

Készítsünk rezgési alapvonalat és riasztási szinteket

Amikor a nulláról kiindulva kell egy új rezgésvizsgálati tervet készítenünk, elég nagy fába vágjuk a fejszénket. Kezdőként gépadatbázist kell készítenünk, mérési és adatgyűjtési útvonalakat kreálnunk, s emellett még riasztási szinteket is meg kell határoznunk, hogy minden egyes méréskor ne kelljen végigböngészni az adott gépek összes adatát. (Egy rutinos, évtizedes tapasztalatot szerezett diagnoszta esetében erre már nincs szükség.)

Íme egy kis segítség:

  1. Csak a meghatározott standard mérési körülmények között végezzük a méréseket.
  2. Egy gépen 10 egymás utáni mérést végezzünk, és minden egyes mérés után átlagoljunk.
  3. A mérés közben mindig nézzük a mért értéket és hasonlítsuk az addigi átlaghoz.
  4. Végül átlagoljuk az egyforma gépek adatait, és ettől kezdve ez legyen az alapszint.
  5. Ha az egyforma gépek közül valamelyik kiugró rezgésértéket produkált, vagy tudjuk, hogy az egyik gépen egy ki nem javított hiba van, akkor természetesen ne számítsuk bele a rezgésértékét az átlagba!
  6. Ha egy gépet javítottak, ne számítsuk bele a rezgésértékét az átlagba.
  7. Ezt az átlag rezgésértéket alkalmazzuk az összes ilyenfajta gépre.
  8. A riasztási szinteket a csoport általános, átlagos alapvonalának figyelembevételével állapítsuk meg.

E módszer segítségével hamar meg tudjuk határozni az alapvonalat illetve a riasztási szinteket, még ha nincs is elég történeti adat a gépekről. Még így is előfordulhat néhány téves riasztás, de legalább mégis lesz egy normális biztonsági határ, amíg felépíti az üzem összes gépéből álló adatbázist.

 

Hogyan biztosítsuk be a diagnosztikai büdzsét?

A karbantartási vezetők számára mindig kemény dió, amikor meg kell indokolniuk, miért „dobtak ki” annyi pénzt a műszaki diagnosztikára. Nos erre létezik egy egyszerű bevált szabály. Mindig minden fillért dokumentáljunk, amit ennek segítségével nyertünk, és tegyünk róla, hogy a menedzsmenthez eljutnak ezek az adatok. Például: Hány forintot takarítottunk meg ezzel az intézkedéssel? Mennyi állásidőt? Biztonságosabb lett tőle a munkahely? A kis győzelmek is számítanak, ne csak milliós megtakarításokban gondolkodjunk. Mindent jegyezzünk fel!

Jusson eszünkbe, hogy amikor a menedzsment a büdzsé megnyirbálására készül, nem az érdekli, hogy miféle technológiát alkalmazunk, és az miként működik. Egyszerűen csak azt akarja tudni, mennyi profitot termelt az adott tevékenység. Ez az utolsó mondat a lényeges. Ne úgy fogalmazzunk, hogy a diagnosztika ennyit meg ennyit takarított meg a cégnek, hanem azt, hogy a diagnosztika ennyi profitot termelt.

 

Egy termográfusnak mennyire kell értenie a fizikához? 

Annak, aki infravörös termográfiával kíván foglalkozni, általánosságban alapszinten értenie kell az elektromágnesesség témaköréhez, az elektromágneses spektrumhoz, a termodinamikához, beleértve a hőátadást is. Ezek alapszintű ismerete nélkül nem lehet pontos illetve reprodukálható méréseket végezni a termokamerával.

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium